A gyermekjógáról

Korunk gyermekeinek életmódja rendkívüli mértékben mozgásszegény. A korábbi generációkhoz képest sokkal több inger éri őket a televízió-, és az ,,okos”-készülékek képernyőjén keresztül. Ezek azonban nem az idegrendszer fejlődéséhez szükséges ingerek. Ahhoz, hogy az iskolában képesek legyenek odafigyelni az órán, 45 percig koncentrálni, megtanulni helyesen beszélni, írni és olvasni, a két agyfélteke összehangolt működésére van szükség. Ennek érdekében megfelelő mennyiségű kapcsolatnak (szinapszisnak) kell kiépülnie.

Ma már megfigyelhető, mely tevékenységek alatt történik az agy effajta ,,behálózása”:

• különböző egyensúlygyakorlatok, melyek lehetnek statikusak (pl.: mérlegállás), vagy dinamikusak (pl.: forgások)
• végtagszétválasztó, és keresztező gyakorlatok, – tapintás/taktilitás (ezért jógázunk mezítláb és sétálunk pl.: kavicsokon vagy akupresszúrás szőnyegen)
• intenzív vestibuláris ingerek (pl.: gurulás, gördülés)

Mozgásterápiás szakemberek és védőnők megfigyelték, hogy azok a gyermekek, akiknél az alapvető mozgásfejlődésben (csecsemőkori fejemelés, kúszás, mászás, felállás, járás) kimaradt vagy helytelen volt egy-egy stáció, később sokkal több tanulási nehézséggel és magatartás problémával küzdenek. Ezek a képességek utólag pótolhatók, jelentős fejlődést eredményezve az említett területeken. Látszólag ellentmondásnak tűnhet, hogy a kisiskolások átlag IQ-ja magasabb lett. Ennek oka azonban a két agyféltele összehangolt működésének hiányából fakadóan, a bal agyfélteke kompenzáló mechanizmusa. Ez viszont csak 9-10 éves korig működik, utána jelentős visszaesés tapasztalható a kezdetben zseninek titulált gyerekek tanulmányi eredményeiben.

Mentálhigiénikusok szomorú tapasztalata az, hogy érzelmi intelligencia terén rendkívül elmaradott a legújabb generáció. Ennek legfőbb oka a szülői odafigyelés hiánya. Mivel azonban az érzelmek a jobb agyféltekével állnak kapcsolatban, a megfelelő mozgásfejlesztéssel és a mozgás közben motiváló szavak használatával nagyon sokat tehetünk a gyermekek érzelmi intelligenciájának fejlődésében is. Emellett fontos szerepe van a zárókörnek, ahol különböző érzésekről, érzelmekről esik szó egy-egy kérdés kapcsán.

Mindezen szempontokat és a gyermekek igényeit figyelembe véve a gyermekjóga nagyban különbözik a felnőtt jógától. Itt nem vagyunk a ,,matrachoz ragasztva”, hanem folyamatosan váltakoznak a statikus és dinamikus gyakorlatok.

Az óra felépítése:

• ráhangolódás az órára, és helyes testtartás felvétele
• bemelegítés (különös figyelmet szánva a gerincre)
• fő rész: dinamikus nagymozgások (pl. jógapózokból álló sorozatok, sánta róka, indián szökdelés) és statikus pózok (melyeket valamilyen állathoz, vagy rajzfilmfigurához hasonlítunk)
• relaxáció – légző-gyakorlatok – aktív játék (versengés nélkül!) – zárókör (beszélgetés pl.: Mikor segítettél otthon legutoljára?, Mikor érezted magad igazán bátornak?)

Mindegyik jógaóra más! Ugyanaz a jógapozíció az egyik órán repülő, a másikon flamingó, a harmadikon Batman. Minden alkalom különböző témát/mesét dolgoz fel, igazodva a gyerekek érdeklődéséhez, ünnepekhez vagy akár a tananyaghoz (pl.: görög istenek). Ezáltal játékos módon, a fantáziájuk megmozgatásával tanulnak és fejlődnek a gyerekek.

Logopédia és a jóga:

• a gyermekjóga a javuló mozgáskoordináció, testtartás, egyensúlyérzék, finommozgások révén (mely területek nagyon fontosak a beszédfejlődés szempontjából) tapasztalatok szerint sikeresen egészíti ki a beszédfejlesztő terápiákat
• a foglalkozás során gyakran kapnak helyet a hangutánzások, énekek, mondókák
• a helyes légzés elsajátítása nélkülözhetetlen része a jógaórának és elengedhetetlen feltétele a beszédproblémák orvoslásának (és megelőzésének)
• a koncentráció fejlesztő-, és a feszültségoldó gyakorlatok szintén hozzájárulnak a pedagógiai munka sikerességéhez

Hatásai még:

• hozzájárul az önkontroll, a kitartás, a türelem, a tolerancia, az empátia, az együttműködés képességének fejlődéséhez
• a gyakorlatok a jobb és bal agyféltekét koordinálják, a szimpatikus és a paraszimpatikus idegrendszert kiegyensúlyozzák, ezáltal nem csak a testi, de a lelki egyensúlyt is megalapozva
• az órán megtapasztalt elcsendesedés, befelé figyelés segít a külvilágból kikapcsolódni, megnyugodni
• a játék pedig felszabadít, segít fellélegezni a számtalan kötelesség alól.